Sziasztok!

Az Eötvös két örekdiákjának lenne most szüksége a segítségünkre!

Moll Zoltán által rendezett Engedetlen filmben Cvetkó Fruzsi játsza a főszerepet.

A vetítések nézőszámán fog múlni az, hogy a forgalmazó megveszi-e a filmet.

Úgyhogy segíts te is azzal, hogy megnézed a filmet a lejjeb írt vetítések egyikén!

Alfréd győzött. Wessex, az utolsó angolszász királyság helyzete stabilizálódott, így megkezdődhetett az ország rendbetétele- és a felkészülés a visszavágásra.

Eközben keleten a frankok királyt köszöntöttek király után, a helyzet igen instabil volt- reményt csak a birodalom újbóli egyesítése adott. De elég ránézni egy mai térképre, és tudjuk, hogy nem így lett- az egyik ok éppen az északiak voltak. A viking terror a csúcspontjához érkezett- hogy aztán örökre elcsendesedjen.

Az ételek élvezete már az első civilizációk megjelenésétől fogva fontos szerepet játszik az emberek életében. Az étkezés és kultúra kapcsolatával foglalkozó tudomány, a gasztronómia, nagy múltra tekint vissza. Azonban a konyhaművészet szerelmeseit most egy új, gyorsan fejlődő trend tartja lázban, mely ételeinket egészségesebbé, könnyebben elkészíthetővé, és nem mellesleg finomabbá teszi.

Augusztus 20-a államalapításunk és Szent István királyunk ünnepe és talán az egyetlen olyan magyar világi ünnep, amelyen nem a múltunkon kell szomorkodnunk. Idén, első királyunk szentté avatásának 935. évfordulóján ráadásul a budapesti állami ünnepség három napos volt, az egész hosszú hétvégén át tartott.

A képen: pálmafák szegélyezik az Enver Hoxha, néhai albán államférfi mauzóleumához vezető utat. Az építmény, hamarosan kezdődő felújítása után, modern külsővel fogadja majd az évről-évre egyre nagyobb számban érkező turistákat. A háttérben egy multi üvegépülete és a Dajti-hegy látható. A sokáig a külvilágtól elzárt Albánia mára tárt karokkal várja a külföldieket. Az ország egyre inkább nyugatiasodik, amit az árak emelkedése és a boltokban lévő külföldi termékek nagy száma is jelez. Kérdés, az erőltetett globalizáció-e a helyes út egy olyan ország számára, amely ennyi ideig képes volt megőrizni sajátos karakterét.

Hat évvel a britanniai viking invázió kezdete után már csak Wessex és Mercia szász királyságai állták a sarat. Alfréd, Wessex ifjú királya Ashtown után lefizette a vikingeket, így azok a következő években Mercia felé fordultak: az alig hét évtizede még Nagy Károly elismerését is kivívó angolszász királyság története a végéhez közeledett.

A párizsi siker után tovább fokozódott a viking nyomás Európán. A portyák egyre nagyobbak és hosszabbak lettek, a falvakat és kolostorokat városok illetve székesegyházak váltották fel. Mindeközben Aella, egy angolszász király nem is sejtette, milyen szerencsétlen és tragikus események elindítója lett, s hogy Britannia közel 200 éves viking megszállása részben az ő rossz döntésének következménye volt...

A cikksorozat előző része ott ért véget, ahol ez kezdődik: a ritka viking portyák gyakori hadjáratokká válásánál. Az első igazán nagy és szervezett viking hadjárat Párizs 845-ös ostroma volt. A keresztény Európa épp csak felszabadult az iszlám nyomása alól (Martell Károly győzelme Poitiersnél), máris egy új veszély fenyegette...

Mikor a britek 410-ben segítséget kértek a támadó germán törzsek ellen Rómától, Honorius császár csak ennyit válaszolt: védjétek meg magatokat!

Na, ekkortól számítjuk a független brit államok létrejöttét.