Ha nem lenne, kiabálna

Zenit    2019-01-26 12:35:56

Értekezés Tarr Béla Werckmeister harmóniák című filmjéről

 

                 A fent említett film sokféle aspektusból elemezhető. Karakterek, fények, árnyalatok, életfilozófiák, véletlenek, látószögek kompozíciója. Pusztító.

                 Valuska János, fiatal, naív, fáradhatatlan különc karaktere hihetetlenül beleillik a film mozgásvilágába. Látta az idő múlását, látta a visszatérő motívumokat, figyelmen kívül hagyta a pillanatot, egyfajta párhuzamos univerzumban volt fejben, és a végletekig kitartott rajongása Eszter György bácsi felé. Ő volt az egyetlen, aki a bálnát értékelte, egyetlen, aki nem látta, ahogy a város összeomlik, és a hős, aki feldolgozni már nem tudta szállásadója, Józsi bácsi halálát. A film végén Gyuri bácsi szeretetéből sem észlelt már semmit, és elmegyógyintézetben kötött ki. Semmi sem történik véletlenül.

A rendező remekül ábrázolta a lakosság belső feszültségének emelkedését a forradalmi készületekben az egyre növekvő embertömeg és a tűz méretének kapcsolatával, amit az emberek ingerszegény mozgás- és beszédvilága, valamint a lassú cselekménylefolyás ellensúlyozott. Az is érdekes volt, ahogyan János és György teljesen izolálták magukat a külvilágtól, olyannyira, hogy be is volt sötétítve a szoba. (Harrer néni, mikor kinyitja a sötétítőt, jól látni, hogy rég volt szellőztetve, ez a műben még sok helyen megfigyelhető fekete-fehér kontraszt is jellegzetesen szemlélteti az eltérő nézőpontokat) Így felmerül a létjogosultsága annak, hogy Tünde éppen elhagyott férjére bízza a rendfenntartó szervezet elnöki posztját. A kapitány fiai maximálisan apjukra ütöttek, mind vérmérsékletükben, mind elhivatottságukban. (Tünde és a kapitány tánca alatt hallható zene a kapitány házában viszonthallható, a gyerekek mozdulatai apjukéhoz hasonlítanak, ugyan eszközkészletük némiképp elmarad az apjuk esetében tapasztaltaktól (fakard és lábasfedő, agresszivitás – kézifegyver, alkoholos befolyás).

Hogy mi okozta a bonyodalmakat, kicsit homályos. Ügy tűnhet, a titokzatos Herceg szónoklata tette agresszívvá a piactéren gyülekező „csőcseléket”. Az is érdekes, hogy Gyuri bácsi zenei harmóniákkal kapcsolatos tézisének megfogalmazása és a zongora átkallibrálása is éppen egy időben történik a város lezüllésével, míg a film végén visszaállítja annak régi beállításait. A Herceg arcát végig homály fedi, ahogyan azt is, miképp veszi rá az embereket, hogy engedelmeskedjenek neki, (jóllehet, az, hogy egy emberfelettinek hitt műbálna megtekintéséért fizetnek, szintén elárul egyet s mást a környéken uralkodó szellemi állapotokról) északi szláv (cseh) nyelvet beszél, arcát nem mutatja, tolmács segítségével kommunikál, a hatalmat nem jó célra fordítja. A mű abszurditásába és elvontságába még az az egyébként erkölcsileg kérdőre vonható jelenet is beleillik, amikor a kórházi betegeket lemészárolja a felkelő tömeg, még ha jómagam kissé túlzásnak is éreztem ilyen mértékű erőszak interpretálását.

Kiemelt fontosságú elem (ahogy korábban is említettem) a fények alkalmazásával való játék, annak sokfélesége. Érdekes, hogy bár a film 2000-re készült el, készítői a fekete-fehér filmek technikáját tartották legalkalmasabbnak, talán az emberi önkifejezés alacsony mértékét kifejezendő. A fények, zajok kifejező hatására példa a bálna érkezésekor (félelemkeltő), Valuska kocsmából való távozásakor (a fény felől a sötét felé halad), továbbá a felkelés során látott hosszú jelenetekben tapasztalt reflektorok, tüzek, zörejek ereje.

A műben kevés női szereplő van, akik általában nem markáns jelentőségűek, azonban Eszter Tünde és Harrer néni szerepvállalása is meghatározó a főhős cselekménye szempontjából, a hölgyek akarata és véleménye meghatározza tetteit.

A film végéig meghatározó benyomást tett rám a kezdő jelenet a kocsmában, ahogyan mindenki, szó nélkül követte Valuska instrukcióit, és teljesen átszellemültek a rögtönzött földrajzóra végére, én is tátott szájjal figyeltem.

Összefoglalva azt tudom mondani, hogy nem bántam meg a film megnézésére fordított két órát, rengeteg gondolatot ébresztett bennem.

 

Megjegyzések