Hogyan alakítsunk kormányt? - Elnökválasztás 2018

Választási Bizottság    2018-03-17 22:48:23

Kormány elnök alelnök 2018 választás tag jelölt

Pár infó és tanács a kormányalakításról.

A kormány a DÖ egyik legfontosabb szerve - mint végrehajtó és adminisztratív testület a hatalma, jól kihasználva elég nagy lehet, ezáltal a lehetőségei is. A DÖ Alkotmány a pontos működésére nem ad sok utasítást, így ez évről évre változhat.

A Választási Szabályzat a következőket fekteti le (nem kell végigolvasni, a cikk utána folytatódik):

Kormánytagokat a DÖ Elnöke, a DÖ Alelnöke, valamint a Parlament nevezhet ki. Egy kormánytagot kinevező szerv vagy tisztségviselő köteles a kinevezésről tájékoztatni a többi, kormánytagot kinevezni jogosult szervet és tisztségviselőt, a kinevezett kormánytag leghamarabb ez után egy héttel léphet hivatalba. Ha a DÖ Alelnöke vagy a Parlament által kinevezett kormánytag kinevezését ezalatt az idő alatt a DÖ Elnöke elnöki vétóval elutasítja, a kormánytag csak akkor léphet hivatalba, ha az elnöki vétót a Parlament felülírja, az összes képviselő legalább kétharmadának támogató szavazatával megerősíti a kinevezést.
Kormánytag kinevezése szólhat határozott vagy határozatlan időre, megbízatása kezdődhet a leghamarabbi engedélyezett időponttól késleltetve. Minden kormánytag DÖ tisztségviselő, így megbízatása megszűnik a DÖ Alkotmányában meghatározott esetekben. A határozatlan időre kinevezett kormánytag megbízatását bármikor megszüntetheti az, aki kinevezte.
A kormánytagok kinevezésükkel feladatköröket kapnak. A Kormány felelős vezetője a DÖ Elnöke, vagy az általa elnöki rendeletben a feladatra kijelölt kormánytag.
Kormánytag kinevezésekor arról írásban nyilatkozik az őt kinevező fél (ha ez a Parlament, ez határozatnak, ha a DÖ Elnöke, elnöki rendeletnek számít) és a kormánytagnak kinevezett diák, ha a megbízatást vállalja, valamint, ha a DÖ Alelnöke nevezi ki a kormánytagot, legalább egy tanú. A kormánytagot kinevező fél nyilatkozatában szerepelnie kell a kormánytag feladatkörének továbbá annak, hogy a kinevezés határozott vagy határozatlan időre szól, határozott idejéről szóló kinevezés esetén a megbízatás kezdetének és végének megjelölésével. A kinevezésről szóló nyilatkozatban megjegyzésként szerepelhet bővebb leírás a kinevezett kormánytag feladatköréről, a kinevezés feltételeiről, a megbízatást megszüntető körülményekről.
Kormánytag hivatalba lépésekor a kormány kötelessége a kinevezést a DÖ médiáján keresztül a diákok tudomására juttatni, a kormánytagok és feladatkörét bemutatni.
A Parlament a DÖ megválasztott elnökének kérésére kinevezhet kormánytagot olyan módon, hogy az a következő kormány alakulásával azonnal megkezdi munkáját, mint a DÖ Elnöke vagy Alelnöke által kinevezett kormánytag.
Kormánytagok feladatkörei
A kormánytagok feladatköreit a Kormány ügyrendje tartalmazza, a feladatkörök kijelölésekor vitás ügyekben a kormány felelős vezetője dönt. Példák kormánytagok lehetséges feladatköreire:
Alelnök, mint kormányfő (≈miniszterelnök) vagy más kormánytag, mint kormányfő; Elnök, Alelnök, vagy kormányfő személye körüli miniszter/igazgató (Kancelláriaminiszer / kabinetfőnök); Külügyminiszter (az Alkotmány szerint a DÖ Elnöke által kijelölve); Belügyminiszter (programszervezés, hírszerzés); Pénzügyminiszter; Igazságügyminiszter (jog/érdekképviselet); Sportminiszter (sport és e-sport); Élelmezésügyi és közjóléti miniszter; Kommunikációs igazgató; Parlamenti ügyek igazgatója; Kreatív igazgató; Logisztikai igazgató
További végrehajtó tisztségviselők kinevezése
A Kormány feladatainak ellátására végrehajtó szervezeteket hozhat létre. Ezek tisztségviselőinek választásának menetét a kormány ügyrendjében határozza meg. Az ügyrednben meghatározott kormánytagok saját stábbal rendelkezhetnek, ha ennek tagjait maguk válogathatják meg (minisztériumok).

Láthatjuk, hogy a kormányban a DÖ Elnök, Alelnök és a különböző miniszterek meghatározóak. Az Elnök és az Alelnök bizonyos szempontból szoros kapcsolatban állnak, de az Alelnöknek ellesúlyozó szerepe is lehet, hiszen őt a Parlament hagyja jóvá. Az Alelnök pontos szerepe szinte teljes mértékben az aktuális kormánytól függ, mivel a szabályozás csak azt köti ki, hogy ő az első az utódlási sorban, így lehet szimplán helyettes munkakörben, vagy kaphat konkrét tárcát vagy tárcákat, akár külön stábbal, kabinetfőnökkel - ez akkor lehet jó, ha a DÖ Elnök és az Alelnök más más csoportok támogatását élvezik így a kormánynak nem célszerű homogén módon egy szemlélet mögé felsorakozni. Sőt, az Alelnök akár lehet kormányfő is, ha a DÖ Elnök inkább köztársasági elnökhöz hasonlóan tevékenykedne.

Az egyik legfontosabb miniszter lehet a Külügyminiszter, mivel a külügyi feladatok alapvetően az elnök (vagy az általa kijelölt diák) hatáskörébe tartoznak. A külügyminiszter felelne a más iskolákkal való rendszeres kapcsolatok fenntartásáért és bővítéséért. Az elmúlt években ezt a kormány laza részvétele miatt a Parlament külügyi bizottsága vette át.

(Sokan bonyolultnak látják a bizottsági rendszert, ezt az okozhatja, hogy az nem mindenkinek egyértelmű, hogy melyik bizottság milyen szerepben kell, hogy legyen attól függően, hogy a kormánynak milyen ambiciói vannak egy ügyben. Röviden: ha van egy ügy, ami alapvetően a kormány hatáskörébe tartozik, attól még a Parlament állíthat bizottságot annak tárgyalására és természetesen abban a kormány részéről is részt vehet valaki, hiszen a bizottságok célja, hogy minél többen be legyenek vonva a DÖ munkájába, tematikus alulról szerveződés révén. Csak így a bizottság inkább felülvizsgálati szerepben hasznos, amit sokan nem is látnak hasznosnak, a lényeg, hogy ideálisan ellenzéki szerepben van és NEM a terület minisztere vezeti, hiszen nem beosztottjai a tagok. A miniszter bármikor toborozhat ettől függetlenül magának stábot, bármikor jelentkezhet oda is bárki.)

A másik nagyon fontos pozíció a Kancelláriaminiszteré, vagy kabinetfőnöké. Egy DÖ Elnöknek rengeteg ügyét felügyelni napi 3-4 órába telne, ezért a teher nagy részének elosztásáért jó, ha felel egy kabinetfőnök, aki segít összefogni a kormányt és kormányfő ügyeit. Ha különösen nagy a kormány vagy a kormányfő nem is a DÖ elnöke, akkor akár két vagy három ilyen pozíció is lehet az Elnök, az Alelnök és a "miniszterelnök" személyzeténél, lehet ez már kicsit abszurd, de reménykedjünk, hátha lesz egyszer ilyen komoly és aktív kormányunk is.

A Belügyminiszter is tág feladatkörrel rendelkezhet, de talán az egyik legfontosabb, amit tehet, az hogy gondoskodik arról, hogy minden szükséges infó eljusson a kormányhoz, ami alapból nem történne meg - a hírszerzésre mindenképp sok energiát kell fordítani a DÖ-nek mert magától senki nem szól senkinek, pedig a DÖ csak úgy tud hatékony lenni, a képben van arról, ami történik az Eötvösben.

Nagyon fontos, hogy legyen egy jó kommunikációs (agitprop?) osztálya a kormánynak, ezt talán nem is kell magyarázni, mint ahogy azt se, hogy minél több a konkrét tárcával rendelkező miniszter, anál jobb, hiszen az azt jelenti, hogy önállóan egy meghatározott feladatkörben tudnak tenni, nem csak megjelennek a gyűléséken és néha elvállalnak random feladatkokat. Ilyenekre vannak ötletek a választási szabályzatban.

 

Az Eötvösben nincs hagyománya az árnyékkormánynak, de ettől függetlenül alakíthat ilyet vesztes csapat az elnökválasztás után. Ez úgy nézne ki, hogy kiosztják a feladatokat és kitalálják, leírják, kommunikálják hogy mit csinálnának ha kormányon lennének. Felhatalmazás nélkül ugyan nem csinálhatnak a DÖ végrehajtó szervezete nevében semmit, de eredményeket elérhetnek, sőt, akár a kormányt versenyhelyzetbe hozhatják. Eredményeket vagy szimplán személyes kapcsolatok révén, vagy a Parlamentben az árnyékminiszterek által benyújtott javaslatok révén lehet elérni - ez azért elég jól jöhet egy későbbi elnökválasztáson, de akár időközben is segíthet további parlamenti mandátumokat szerezni.

A lényeg, hogy a DÖ szervezetében vannak fékek és ellensúlyok, de alapvetően rengeteg mód van arra, hogy ha valakinek van támogatottsága, tegyen az Eötvösért. Legyen szó koalíciós kormányról, árnyékkormányról, kisebbségi kormányról, az a meghatározó, hogy mennyire vannak tenni akaró diákok és mennyire szervezettek - minél jobban, annál több eredményt tudnak elérni, feltéve, ha nem egymást akadályozzák, inkább egészséges versenyhelyzetben vannak a "hatalmi ágak" szétválasztása és a pluralizmus lehetősége révén.

Sok sikert a következő kormánynak!

 

Megjegyzések