Választási szabályzat javaslat

DÖ Parlament   

Parlament javaslat képviselő elnök alelnök diákkör Alkotmány

Rég érik már egy kartális formában meglevő Választási Szabályzat a DÖ-nek, a tavalyi alkotmányozás pedig ezt szükségszerűvé tette. Lassan így akár van kedvük hozzá a képviselőknek, akár nem, meg kellene tárgyalni egy javaslatot erről a dokumentumról. Egy ilyen lenne az alábbi javaslat, ami nagyrészt korábbi elveken alapszik, szokásokat rögzít, azonban vannak benne új elemek is. Ezen a linken találhattok belőle PDF verziót, ami színkódolva van (nem tökéletesen, lesz jobb verzió, de a szándékot könnyű felfedezni annak, aki jártas abban, hogy min alapszik a Választási Szabályzat).

Az Eötvös József Gimnázium Diákönkormányzatának

Választási Szabályzata

2017. december 6.

 

Parlament

Képviselők választása

A képviselők általános választása a tanév első napjától az első teljes hét péntek napjáig tart. A Parlamentbe az osztályok és diákkörök küldhetnek képviselőt.

Választások osztályokban (Egyéni választókerületek)

Minden osztály egy képviselőt küld a Parlamentbe. Az osztályok a képviselőiket szavazás útján választják meg. A szavazójog az osztályon belül általános és egyenlő, valamint egy diák akárhány jelöltre szavazhat. Ezen felül a szavazás módját az osztályok önállóan határozzák meg. Egy osztály megválasztott képviselőjének nevét le kell adni a választás végéig.

Diákkörök képviselőinek száma és választása (Listás választás)

A diákkörök (pl. a DÖ keretein belül működő pártok, délutáni klubok, stb.) aláírásgyűjtéssel szerezhetnek képviselői helyeket a Parlamentben, feltéve, hogy megfelelnek a Házirend diákkörökre vonatkozó szabályainak. Egy diákkör a szerzett képviselői helyeinek számának megfelelő képviselőt küldhet a Parlamentbe.

A diákkörök a képviselőket az aláírásgyűjtő ívekhez csatolt listán jelölik ki. Minden összegyűjtött 40 aláírás után a lista elejéről egy újabb képviselőt küld a diákkör a Parlamentbe (legalább 40 aláírás esetén a lista elején jelölt diákot, 80 után az első kettőt stb.).

Egy diák legfeljebb három diákkört támogathat, mindig az utolsó három aláírása érvényes (a lapok leadási időpontját nézve). Egy diáknak egy diákkör aláírásgyűjtő lapján legfeljebb egy (az utolsó) aláírása lehet érvényes.

Időközi választások

Időközi választást kell tartani az osztályokban, ha az osztály által választott képviselő megbízatása megszűnik. Az időközi választásra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az általános választásra. Az osztály képviselőjének visszahívására, leváltására az osztály bármely tagja javaslatot tehet.

A diákkörök képviselői helyeire az aláírásgyűjtéses választási rendszer miatt folyamatos időközi választás van. Egy diákkör további érvényes aláírások gyűjtésével növelheti képviselői helyeinek számát, továbbá változtathatja a listán szereplő diákokat vagy sorrendjüket.

Ha egy (osztály vagy diákkör által választott) képviselő megbízatása megszűnik, azt a diákot legfeljebb 2 hónap elteltével lehet újra képviselővé választani időközi választáson.

Előrehozott választások

Előrehozott választást kezdeményezhet bármely diák. Előrehozott képviselőválasztást ki kell írni, ha a kezdeményezést legalább 400 diák aláírásával támogatja. A választás kiírásával minden képviselő megbízatása megszűnik. A választás menetére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a képviselők általános választásának menetére. A Parlament feloszlik és a választás után alakul újra.

A Parlament elnökének és jegyzőinek választása

A Parlament alakuló ülésén, valamint a hivatal üresedése esetén az ezt követő legelső ülésén a képviselők közül választja meg a Parlament elnökét az ülés első napirendi pontjaként. A Parlament elnökének megválasztásához a Parlamentnek határozatképesnek kell lennie.

A Parlament üléseinek dokumentálására jegyzőket választ. Állandó jegyző megválasztásához a Parlamentnek határozatképesnek kell lennie.

További parlamenti tisztségviselők választása

A DÖ Alkotmányában nem rögzített parlamenti tisztségviselők választását a Házszabály rögzíti. Konstruktív bizalmatlansági indítvány útján a Parlament leválthatja a Parlament által megválasztott tisztségviselőket.

 

Kormány

Kormánytagok kinevezése

Kormánytagokat a DÖ Elnöke, a DÖ Alelnöke, valamint a Parlament nevezhet ki. Egy kormánytagot kinevező szerv vagy tisztségviselő köteles a kinevezésről tájékoztatni a többi, kormánytagot kinevezni jogosult szervet és tisztségviselőt, a kinevezett kormánytag leghamarabb ez után egy héttel léphet hivatalba. Ha a DÖ Alelnöke vagy a Parlament által kinevezett kormánytag kinevezését ezalatt az idő alatt a DÖ Elnöke elnöki vétóval elutasítja, a kormánytag csak akkor léphet hivatalba, ha az elnöki vétót a Parlament felülírja, az összes képviselő legalább kétharmadának támogató szavazatával megerősíti a kinevezést.

Kormánytag kinevezése szólhat határozott vagy határozatlan időre, megbízatása kezdődhet a leghamarabbi engedélyezett időponttól késleltetve. Minden kormánytag DÖ tisztségviselő, így megbízatása megszűnik a DÖ Alkotmányában meghatározott esetekben. A határozatlan időre kinevezett kormánytag megbízatását bármikor megszüntetheti az, aki kinevezte.

A kormánytagok kinevezésükkel feladatköröket kapnak. A Kormány felelős vezetője a DÖ Elnöke, vagy az általa elnöki rendeletben a feladatra kijelölt kormánytag.

Kormánytag kinevezésekor arról írásban nyilatkozik az őt kinevező fél (ha ez a Parlament, ez határozatnak, ha a DÖ Elnöke, elnöki rendeletnek számít) és a kormánytagnak kinevezett diák, ha a megbízatást vállalja, valamint, ha a DÖ Alelnöke nevezi ki a kormánytagot, legalább egy tanú. A kormánytagot kinevező fél nyilatkozatában szerepelnie kell a kormánytag feladatkörének továbbá annak, hogy a kinevezés határozott vagy határozatlan időre szól, határozott idejéről szóló kinevezés esetén a megbízatás kezdetének és végének megjelölésével. A kinevezésről szóló nyilatkozatban megjegyzésként szerepelhet bővebb leírás a kinevezett kormánytag feladatköréről, a kinevezés feltételeiről, a megbízatást megszüntető körülményekről.

Kormánytag hivatalba lépésekor a kormány kötelessége a kinevezést a DÖ médiáján keresztül a diákok tudomására juttatni, a kormánytagok és feladatkörét bemutatni.

A Parlament a DÖ megválasztott elnökének kérésére kinevezhet kormánytagot olyan módon, hogy az a következő kormány alakulásával azonnal megkezdi munkáját, mint a DÖ Elnöke vagy Alelnöke által kinevezett kormánytag.

Kormánytagok feladatkörei

A kormánytagok feladatköreit a Kormány ügyrendje tartalmazza, a feladatkörök kijelölésekor vitás ügyekben a kormány felelős vezetője dönt. Példák kormánytagok lehetséges feladatköreire:

Alelnök, mint kormányfő (≈miniszterelnök) vagy más kormánytag, mint kormányfő; Elnök, Alelnök, vagy kormányfő személye körüli miniszter/igazgató (Kancelláriaminiszer / kabinetfőnök); Külügyminiszter (az Alkotmány szerint a DÖ Elnöke által kijelölve); Belügyminiszter (programszervezés, hírszerzés); Pénzügyminiszter; Igazságügyminiszter (jog/érdekképviselet); Sportminiszter (sport és e-sport); Élelmezésügyi és közjóléti miniszter; Kommunikációs igazgató; Parlamenti ügyek igazgatója; Kreatív igazgató; Logisztikai igazgató

További végrehajtó tisztségviselők kinevezése

A Kormány feladatainak ellátására végrehajtó szervezeteket hozhat létre. Ezek tisztségviselőinek választásának menetét a kormány ügyrendjében határozza meg. Az ügyrednben meghatározott kormánytagok saját stábbal rendelkezhetnek, ha ennek tagjait maguk válogathatják meg (minisztériumok).

 

A DÖ Elnöke

A DÖ Elnökének választása

A DÖ Elnökét az iskola diákjai az elnökválasztáson közvetlenül választják meg az elnökjelöltek közül titkos szavazással. A választójog általános és egyenlő. Minden tanév február vagy március hónapjában általános elnökválasztást kell tartani. Előrehozott választást kell tartani, ha van olyan erre irányuló kezdeményezés, amit a diákok legalább fele aláírásával támogatott a kezdeményezés benyújtása előtti hónapban. Az elnökválasztás pontos menetét a Választási Bizottság határozza meg a DÖ Alkotmányának és a Választási Szabályzatban foglaltaknak megfelelően.

A választás egyéni átruházható szavazat rendszerében történik, ahol a választók rangsorba állíthatják a jelölteket preferenciájuk szerint. Minden diák csak egy szavazólapot adhat le.

Jelölés (Aláírásgyűjtés)

Elnökjelölt lehet bármely diák, ha jelölését legalább 80 diák aláírásával támogatja. Az aláírásokat a jelölőlaphoz tartozó aláírásgyűjtő íven kell összegyűjteni.

A jelölési időszak végén a Választási Bizottság ellenőrzi a jelölőlapokat és aláírásokat, majd nyilvánosságra hozza a jelöltek hivatalos listáját. Az elnökjelöltté nyilvánított diákok jelölőlapját a Választási Bizottság elnöke és lehetőség szerint a DÖ Patrónusa aláírásukkal és pecséttel hitelesítik, majd digitalizálják.

Kampány

A kampány ideje az elnökválasztás kiírásától az utolsó szavazat leadásáig tart. Olyan teremben, ahol szavazás zajlik, valamint a HÖKIben és a tanári társalgóban kampánycsend van. A kampány ideje alatt az elnökjelölteknek kötelességük programjuk, kampánystábjuk és azok ismertetése, akiket később a kormánytagok közé szándékoznak jelölni.

A kampánytevékenységek során az elnökjelölteknek és a kampánystáboknak tiszteletben kell tartaniuk vetélytársaik személyét, emberi méltóságát. Kampánytevékenységek lehetnek többek között de nem kizárólag: plakátok; tartalmak a DÖ honlapon; honlap; facebook oldal vagy esemény; kampányrendezvény (pl. fórum); kampányvideó.

Az elnökjelöltek legalább egy vitát tartanak a Választási Bizottság szervezésében. A vita idejének meghatározásakor figyelembe kell venni az elnökjelöltek preferenciáit és törekedni kell arra, hogy a vita nagy nyilvánosság előtt (pl. nagyszünetben az udvaron vagy a büfénél) legyen megrendezve. A vitát pártatlan diáknak kell moderálnia, erre a feladatra a Választási Bizottság egy, a DÖ keretein belül pártként nem tevékenykedő diákkör (pl. vitakör, MUN-Club) vezetőit is felkéri, ha a DÖ munkájában aktív diák nem vállalja.

Szavazás

A választási bizottság és a jelöltek megfigyelőivel a szavazás héten minden osztálynak elviszi az urnát az osztályfőnöki órájára és biztosít érvényes szavazólapot minden diáknak.

A nyomtatott szavazólapokon az elnökjelöltek a kitöltött aláírásgyűjtő ívek leadásának sorrendjében szerepelnek egymás alatt, neveik mellett a jelöltek számával megegyező jelölőnégyzettel és kérésük szerint az osztályuk jelölésével vagy egy szürkeárnyalatos illusztrációval, ami jelölt kampányát, mozgalmát, vagy a DÖ keretein belül működő pártját jelképezi. A szavazólapokat a DÖ vagy az iskola pecsét hitelesíti.

A diákok a szavazólapon preferenciális sorrendbe állíthatják a jelölteket, az általuk legjobban támogatottot a legkisebb természetes számmal jelölve. Érvényesen szavazni legalább egy, jelölőnégyzetbe tett, két egymást metsző vonallal lehet, úgy, hogy minden jelölt neve mellett és szám alatt legfeljebb egy négyzetet jelölnek meg. Érvénytelen az a szavazat, amelyet érvénytelen szavazólapra adtak le. Ha egy érvényes szavazólapon egyértelműen értelmezhető preferenciális sorrend található (de pl. nem minden jelölt mellett vagy szám alatt jelöltek meg jelölőnégyzetet) azt érvényesnek kell tekinteni.

A Választási Bizottság a szavazás utolsó napján megszámlálja a leadott szavazatokat. Először a szavazók első választása kerül megszámlálásra, és amennyiben egyik jelölt sem szerezte meg ezeknek több, mint a felét, a legkevesebb szavazattal rendelkező jelölt kiesik a versenyből és rá leadott szavazatokat arányosan elosztják a többi jelölt között, aszerint, hogy az adott jelöltre szavazók melyik, versenyben levő jelöltet választották következőnek a szavazólapokon. Ezt a folyamatot addig kell ismételni, amíg az egyik jelölt megszerzi a szavazatok többségét. A számlálás minden fordulójánál jegyzőkönyvbe kell venni a szavazás állását. Amennyiben több jelölt is van, amely a számlálás állása szerint ugyanannyi, a többi jelöltnél kevesebb szavazattal rendelkezik, egy körben ezek a jelöltek mind kiesnek a versenyből. Amennyiben csak kettő jelölt van versenyben és a számlálás állása szerint egyenlő számú szavazattal rendelkeznek, a választás eredménytelen.

A szavazás érvényes, ha a szavazásban részt vett a diákok legalább fele. A szavazás végeredménye a DÖ honlapján és facebook csoportjában kerül kihirdetésre.

Ha a diákok közötti szavazás érvénytelen vagy eredménytelen, a DÖ Elnökét a Parlament választja a meg az érvénytelenség vagy eredménytelenség kihirdetése utáni első olyan ülésen, amikor határozatképes.

Beiktatás

Érvényes és eredményes elnökválasztás után a DÖ Elnökének megbízatása a diákok vagy a Parlament által megválasztott Elnök beiktatásával kezdődik, a választás eredményének kihirdetése után legkorábban egy héttel, legkésőbb egy hónappal. A DÖ Elnöke beiktatásával minden más általa betöltött hivatalról lemond és a megbízatása alatt kormánytagságán kívül más, a DÖ Alkotmányában meghatározott hivatalt nem tölthet be.

Az elnökválasztásás eredményének kihirdetése után a megválasztott Elnök beiktatásáig a DÖ kormány ügyvezető kormányként tevékenykedik és köteles gondoskodni a zavartalan átmenetről. Az átmenet során a Választási Bizottságra bízhat feladatokat, feltéve, ha az vállalja azok elvégzését és a végrehajtáshoz szükséges eszközöket és erőforrásokat megkapja.

A beiktatás nyilvános esemény, amelyen a DÖ leköszönő Elnöke átadja hivatalát a megválasztott Elnöknek pl. nagyszünetben az udvaron.

Utódlás

A DÖ Elnöki hivatal folytonosságáért azt üresedés esetén az utódlási sorrendben következő személy tölti be (ha a hivatalt betölti valaki, ha nem, akkor az utána következő, stb.). Az utódlási sorrend a következő:

A DÖ Alelnöke, a Parlament elnöke, a Kormányzók Tanácsának pro tempore elnöke, a kormány felelős vezetője, a külügyminiszter, a belügyminiszter, a kancelláriaminiszter/kabinetfőnök, az élelmezésügyi és közjóléti miniszter, a Felügyelőbizottság elnöke, a Választási bizottság elnöke, a Felügyelőbizottság (a kormány által delegált) tagja, a DÖ Patrónusa által választott diák (Ideiglenes Elnök)

A DÖ Alelnöke A DÖ Alelnökének választása

A DÖ Alelnökét DÖ megválasztott Elnöke jelöli és a Parlament választja meg.

A DÖ megválasztott Elnöke olyan diákot jelölhet a DÖ Alelnökének hivatalába, akinek jelölését legalább 80 diák aláírásával támogatja. A DÖ megválasztott Elnöke egyszerre több diákot is jelölhet. A jelöléshez szükséges aláírásokat aláírásgyűjtő íven kell összegyűjteni a jelölést megelőző hónapban. Nem szükséges újabb aláírásokat gyűjteni a DÖ megválasztott Elnöke által megnyert elnökválasztás elnökjelöltjeinek.

Az Alelnökjelöltet a Parlament egy ülésén köteles meghallgatni, ahol a jelölt bebizonyíthatja alkalmasságát és a jelenlevők kérdéseire válaszolhat. A Parlament köteles a DÖ megválasztott Elnökének Alelnökjelöltjéről a jelölés utáni első olyan ülésen szavazni, amelyen az Alelnökjelölt jelen van és a Parlament határozatképes.

A DÖ Alelnökének megbízatása megszűnik, hivatala megüresedik miután a DÖ Elnökének hivatalát betölti annak üresedése esetén, továbbá a DÖ Alkotmányában meghatározott további esetekben.

A hivatal üresedése esetén a DÖ Alelnökének az DÖ Elnöke jelöl és Parlament választ meg egy újabb személyt, a jelölésre és választásra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint amikor a DÖ megválasztott elnöke jelöli a DÖ Alelnökét.

 

 

Választási Bizottság

A Választási Bizottság működése

A Választási Bizottság a DÖ választásait pártatlanul lebonyolító szervezet. Döntéseit szavazás útján hozza, szavazategyenlőség esetén a Választási Bizottság elnöke jogosult dönteni. A Választási Bizottság feladata az elnökválasztás szabályainak ismertetése és meghirdetése a diákok felé és az átmenet segítése.

A Választási Bizottság elnöke

A Választási Bizottság elnökét a Parlament választja meg a hivatal üresedése esetén legfeljebb egy évre. A Választási Bizottság elnöke a DÖ-ben más hivatalt nem tölthet be.

A Parlament a Választási Bizottság elnökét olyan diák személyében kéri fel, aki a mandátuma alatt a választások lebonyolítását pártatlanul tudja végezni és felügyeli és a választások tisztaságáért felelni tud. Lehetőség szerint a Választási Bizottság elnökének olyan diákot kell megválasztani, aki nem tagja részt a DÖ keretében pártként működő diákkörben. Amennyiben a DÖ munkáját aktívan követő diák nem vállalja a tisztség betöltését, a Parlament egy iskolai diákkör vezetőjét (pl. Rádióigazgatót, az Eötvös Diák egyik főszerkesztőjét, a Rendezőgárda vezetőjét) kéri fel Választási Bizottság elnökének.

A Választási Bizottság tagjai

A Választási Bizottság tagja lehet teljes jogú tag vagy megfigyelő tag. A teljes jogú tagok felhatalmazhatók arra, hogy a bizottság nevében eljárjanak. A Választási Bizottság elnöke a bizottság teljes jogú tagja. További teljes jogú tagokat a Választási Bizottság elnöke nevezhet ki, legfeljebb egy évig tartó megbízatással.

A Választási Bizottságba egy-egy megfigyelő tagot delegálhat a DÖ Kormánya, a Felügyelőbizottság és parlamenti képviselőcsoport (pártfrakció), valamint elnökválasztás idején minden elnökjelölt (miután a bizottság jelölését hitelesítette).

 

További szervek és szervezetek

Az Iskolarádió

Az Iskolarádió vezetősége 3 diákból áll (a továbbiakban: Rádióigazgatók).

Egy Rádióigazgató pozíciójára a DÖ Választási Bizottsága köteles minden szeptemberben, januárban és májusban, valamint üresedés esetén pályázatot kiírni. A jelentkezők közül a Parlament szavazással választ rádióigazgatót. A Parlament a döntéssel megbízhatja egy bizottságát vagy a Kormányt, a Parlament feloszlása esetén a kérdésben a Kormány dönthet. Rádióigazgatót lehet iskolapolgárok (tanulók és iskolai dolgozók) közötti népszavazással is választani.

A Rádióigazgatók megbízatása egy évig tart. Szeptemberben az adminisztratív, januárban az operatív, májusban pedig a kommunikációért felelős Rádióigazgató pozíciójára kell pályázatot kiírni. Ha üresedés miatt ki kellett írni egy Rádióigazgató pozíciójára pályázatot és az azt követő hónapban ezt rend szerint újból meg kellene tenni, az előrehozott választáson megválasztott Rádióigazgató pozíciójára nem kell kiírni a rend szerinti választást, és megbízatása tarthat legfeljebb 15 hónapig.