×
Én

Pártokról és képviselőcsoportokról

DÖ Parlament   

párt képviselő csoport Szollár-kormány/szoszialisták Kammermann Magnum Opus bürokraták Parlament diákkör

Nemrég bemutattuk a bizottságokat, most pedig a képviselőcsoportokról írunk. De ehhez kicsit át kell tekintenünk a DÖ politikai életét, legalább pár évre visszamenően, hogy meg is értsük miben van most több lehetősége a DÖ keretein belül működő diákpártoknak.

Az Eötvös SZOSZIalista Párt, a Kammermann kampány (később kormánypárt), "a Párt", az "5LET - Eötvös: Lets Go!" és természetesen a jelenlegi kormánypárt, a Magnum Opus az elmúlt 5 év legismertebb DÖ-s pártjai/mozgalmai.

Mégis, még a KK-ra és a Magnum Opusra is igaz, hogy elsősorban ennek az elnökválasztásnál volt mindig szerepe. Akkor működtek a facebook oldalak/csoportok, akkor volt jelöltje a pártoknak, aki köré épült a egy kampánystáb. Ha képviselőválasztásokról volt szó, eddig nem indítottak jelentősebb számú jelöltet különböző osztályokban ezek a pártok, sőt gyakran szándékosan független jelölteket támogattak (ez arra volt jó, hogy több embert bevonjanak a DÖ-be, azzal, hogy a kormánytagok nem indulnak képviselőnek).

A másik meghatározó eleme eddig az volt az eötvösös DÖ-s mozgalmaknak, hogy nem tevékenykedtek ellenzékben és koalícióban kormányon is csak ritkán, ha jelöltük nem volt sikeres az elnökválasztáson. Mindenesetre beláthatjuk, hogy attól függetlenül, hogy amennyire tudjuk, a DÖ elnökválasztásnál mindig személyekre lehetett szavazni és nem pártokra, általános és szinte alkotmányosan kötelező velejárója volt, hogy köréjük kampánycsapatok szerveződnek.

Érthető, hiszen egy diák nem tudja a kormány összes feladatát egymaga ellátni és nagyszámú választási ígéreteit teljesíteni. Így volták hát szinte mindig pártok, legalábbis az elnökválasztások idejére.

Tavaly júniusban volt egy alkotmánymódosítás, ami viszont megváltoztathatja ezt. A "párt" szó továbbra sem szerepel a DÖ Alkotmányában, mégis, azzal az elvvel, hogy a diákkörök is küldhetnek képviselőket a Parlamentbe, egyfajta pártlistás része is alakult a képviselőválasztásoknak.

Egy DÖ-s párt ugyanis diákkörnek számít, ha van legalább 12 tagja és az igazgatóságnak beszámol tevékenységéről - hiszen ez egy olyan csoport, ami iskolai ügyekkel foglalkozik. Innentől kezdve a jelenlegi szabályokkal ez 40 aláírásonként egy képviselő. Egy párt ugyan nem tud több képviselői helyet szerzeni, de kettő elméletileg tud, 3 pedig kétharmados többséget is szerezhet a 3 aláírásos korlát mellett. Ehhez viszont már az összes diáknak támogatnia kellene őket, és kellene 63 olyan tag, aki részt is vesz az üléseken.

A változás pedig úgy tűnik be is indult. Vannak, akik szerint egy aktív ellenzék, akár egy árnyékkormány jót tenne a DÖ-nek, feltéve, hogy párbeszédre nyitottak és konstruktívak, azaz nem a céljuk, hogy a kormányt akadályozzák, hanem az, hogy több cselekvésre ösztönözzék. A tagok így tapasztalatot is szerezhetnének, így ha egy párt jelöltje nyer az elnökválasztásokon és addig több tagjuk is van, aki legalább fél éven át részt vett más ágak munkájában, hozzáértőbb kormánytagokra számíthatunk.

Jelenleg a DÖ hírszerzése és titkosszolgálata a kormánypárttal együtt négy olyan társaságról tud akik pártként működnek vagy terveznek működni - a másik három már az elnökválasztásra is készülődik.

A Parlamentben még csak egy párt van, ha úgy nézzük: A két diákkör közül, akik választottak képviselőt, a Sulirádió volt az egyik, a másik pedig a fent említett pártok közül kettőnek a szövetsége. Ők az ülés előtti utolsó pillanatokban hitelesítették az aláírásaikat és összesen egy képviselőjük van a 31 fős Parlamentben. A Magnum Opus egyelőre nem gyűjtött aláírásokat - ám nincs kizárva, hogy a következő hónap folyamán nekilátnak, hogy szavazatokat szerezzenek.

Attól függetlenül viszont, hogy kik választottak egy képviselőt, beléphet úgynevezett képviselőcsoportokba. A bizottságokkal ellentétben ezekben a névből adódóan csak képviselők lehetnek (Házszabály hiányában a Parlament bizottságai szokások szerint működnek, a bizottságoknál meg az alakult ki, hogy a tagok egyetértésével nem képviselők is lehetnek teljes jogú tagok). A képviselőcsoportok (avagy frakciók) nem láthatnak el bizottsági feladatokat, ám vezetőjük (frakcióvezető) tagja a Házbizottságnak, így közelebbről részt vehetnek az adminisztráció felügyeletében, a napirend alakításában és hasonló ügyekben.

Idén még ilyenek nem alakultak, de ez nem meglepő, hiszen még a bizottságok is csak nemsokára tartják első üléseiket, választott jegyző még nincs, parlamenti alelnökök sincsenek, sőt Házbizottság (és Háznagy) sincs. Utóbbiak várhatóan hamarosan lesznek és ezzel párhuzamosan frakciók is alakulhatnak. Ez a cikk pont azért készült, hogy rávilágítson hogyan lehet és miért érdemes részt venni a DÖ-ben az év során, és erre az tűnik a  legjobb módszernek éppen, ha minden érdeklődő diák igyekszik képviselővé választatni magát és alapít vagy talál magának képviselőcsoportot, amiben mindenki más-más bizottságokban vesz részt, közös javaslatokat nyújtanak be és képviseltetik magukat a Házbizottságban.

Következő cikkünkben a Parlament jövő heti ülésének várható napirendjéről lesz szó.

Régi (http) kommentek