Második számú, még homályosabb ígéretem

PB    2019-02-15 21:44:16

nobody reads tags

Illés, miután közzétette a TETT második programpontját (ami eléggé merész elnevezés annak fényében, hogy az első cikkben szó sem volt a programról), leoltott messengeren, hogy nincs programom. Nem mondom, visszaoltottam volna. De előbb inkább közzéteszem ezt a cikket itt, ami már egy valós programpont, azután oltom vissza, hangosabban.

Bocsánat, de ezt a kérdést nem tudom visszatartani, akaratlanul is legépelik az ujjaim:


„Illés, te tudod egyáltalán, hogy hogy néz ki egy normális pártprogram? Hány csíkot toltál el azelőtt, hogy leírtad ezt a mondatot: ’’Stílusban hiányt egyikük sem szenved, ötletekben és megoldásokban viszont annál inkább’’? Belegondoltál te egyáltalán abba, hogy eddig nulla, egészen pontosan NULLA új ötletet, és kidolgozott megoldást fogalmaztál meg, aminél Zétény, de még a jóval unalmasabb én is többet tudunk felmutatni?”


Bocs, de ez kellett, na. Mindenesetre most jöjjön a programom garantáltan legunalmasabb része.

A DÖ parlamentjei

Mondtam, hogy unalmas lesz… Pont, mint a parlamentek. Mert hogyan is működik ez a csodás döntéshozó testület? A kormány úgy másfél havonta összehívja, csak hogy (kötelességének megfelelve) elmondja, mi történt az elmúlt időszakban, és mi fog történni. Jó esetben van egy bedobott javaslat, egy kis vita, de maguknak a parlamenti képviselőknek csak a közvetítésben van igazi szerepe (az E5n előtti hónapok kivételével, persze). De miért telnek mindig ilyen unalomban ezek az események?

  • Javaslatok hiánya: a kevés javaslat kevés vitához, és kevés szavazáshoz vezet, mert nincs miről.
  • Feleslegesen hosszú kormánybeszámolók: A kormánybeszámolók egy szükséges rossz, ami minden alkalommal legalább fél órát vesz el az életünkből, csak hogy a következő ofő órára elfelejtsük a 90%-át.
  • Képviselők, akiket nem is érdekel az egész: persze egyáltalán nem minden képvis ilyen, de ne tagadjuk, hogy néhányan csak azért jönnek, mert kell. Vagy mert eleinte azt hiszik, a DÖ fasza és buli dolog. Hát nem az.
  • A felesleges bürokrácia: a DÖ alkotmánya, Házszabályzata illetve választási szabályzata együtt közel kétszer olyan hosszúak, mint a szintén nem túl izgalmas Házirend. Igen, jól érzed itt a problémát: a DÖ-nek közel sem kell ilyen bonyolultnak lennie.

Egy kis anekdota az utolsó probléma szemléltetésére: legutolsó ülésünkön meg kellett választani a Választási Bizottság elnökét, mivel az előző elnök, Dömötör Bálint, aki hivatalosan még mindig elnök volt, nemsokára lejáró mandátumával szembesült volna, és eszében sem volt újra indulni. Mivel nem volt más jelentkező, a korábbi Alelnök, Csabi lemondott pozíciójáról, hogy jelölhesse magát a Választási Bizottság elnökévé. Azonban jött egy kis gubanc, mert ezt hivatalosan az Etikai Felügyelőbizottságnak el kellett bírálnia. Csakhogy, hoppá, a felügyelőbizottság elnöke a tavaly elballagott Stankovics Ábel (!). Új elnököt kell hát választani. Jó, nagy nehezen kiszenvedtük Limburger Márkot, akinek aztán Baranyai tanár úrral és Murgullyal karöltve meg kellett vizsgálnia Csabi lemondásának etikusságát. És nahát (meglepetés!), etikus volt. Ezután már meg tudtuk választani Csabit bizottsági elnöknek.
Igen, lehetett volna ezt egyszerűbben is csinálni.

Én erre a három problémára egy darab, a parlamentet teljesen átformáló, átfogó megoldást vezetnék be. Kezdjük – mondjuk – az elején.

A javaslatok és új ötletek hiányára adott válaszomat már az előző programpontomban is bemutattam, röviden összefoglalva: a diákokat is egyszerűen bevonó ötletláda. Így ülésenként – remélem – legalább egy, két, sőt, merek nagyot gondolni, nyolc új gondolatról is beszélgethetünk és szavazhatunk.

Ehhez persze idő kell. A hosszú (de szükséges) kormánybeszámolókat én a parlament facebook oldalán fejteném ki hosszabban, az ülésen csak egy rövid összefoglalót tartanék, a mostani rendszerrel ellentétben. Ennek több előnye is lenne: ha el is felejtenénk a fontosabb dolgokat, könnyen elő tudnánk keresni (még a részleteket is), nem kellene jegyzetelni, illetve nem kellene feltétlenül a megválasztott osztályképviseknek ott senyvedniük, hanem jöhetne bárki.

A rideg, frontális, kormánybeszámolásra 100% alkalmas beszédhelyzetet is lecserélném, körbeülésre vagy fene tudja, csak ne kelljen parlamenten is azt éreznünk, hogy már megint órán vagyunk. A körbeülés megteremtene egy hangulatot is, ami sokkal kevésbé épít a tekintélyelvűségre. Remélem, ebben a hangulatban az ötletek is könnyebben jönnének.

Mivel a DÖ nem egy országgyűlés, hanem egy lelkes amatőr diákok által a göröngyös úton előre lökdösött szervezet, bárki jöhetne. Persze most is jöhet, de szavazati joga nincs, márpedig úgy megette a fene az egészet. Én adnék neki szavazati jogot.

Ehhez persze meg kell teremteni a jogalapot is. Én megtettem a tőlem telhetőt, hogy lássátok, én komolyan beszélek, nem csak olyan súlytalan és komolyan nem vehető, saját ötletnek nevezett általános igazságokat dobálok a légkörbe mint, khmm, egyesek: elkészítettem azt az alkotmány-, házszabály-, választási szabályzat-tervezetet, amelyet esetleges megválasztásom után azonnal be fogok nyújtani, és amely a jövő DÖ-jének alapjait képezheti majd.

A tervezetem 100%-ban nyilvános, és mivel még vannak benne gubancok, javítgatni fogom. Itt találjátok. (Jelmagyarázat: sárgával kihúzott: törölném, zölddel kihúzott: eddig nem volt benne, hozzáadnám. Ja és, bocs, eötvösös címmel nyissátok meg, mert máshogy nem tudtam, ami nagyon szomorú, tekintve, hogy eddig okosnak hittem magam.) Közönséges halandóknak nem kell elolvasni, mert rohadt unalmas, és annyi újítást azért nem is tartalmaz. De ez nem egy súlytalan ígéret, hanem egy tényleges megvalósítás. Khmm.

Megjegyzések