Érdekképviselet 5+1 lépésben

Katona Illés    2020-03-01 09:21:59

Az E5vös egy nagyszerű hely, de ugyanakkor számos egyéni és csoportos problémának is otthont ad, amelyekről hajlamosak vagyunk hallgatni, nem gondolkodni. A problémák azonban nem szűnnek meg attól, hogy nem foglalkozunk velük. Ugyanolyan stresszes lesz tanulni arra a tárgyra, ugyanúgy igazságtalan lesz az osztályozás azon az órán, ugyanúgy megmaradnak a nézeteltérések azzal a tanárral, és ugyanúgy kiközösítik azt a diákot (reméljük, hibás volt az analógia, és ezek nem rád vonatkoznak). Tanulság: a diákok problémáival iskolai szinten is foglalkoznunk kell.

Na de hogy is lehet kialakítani a hatékony érdekképviselet rendszerét? 

(Pontosabban azt elkezdeni. Egy érdekképviseleti rendszer közös hagyományok útján válik hatékonnyá, tehát egy év alatt nem fog úgy működni, ahogy várjuk. Én nem ígérem le a csillagokat, legalább is nem az összeset egyszerre.) 

Öt lépésben. Erre a továbbiakban úgy fogok hivatkozni, mint az öt K elve: köztudat, közösség, kommunikáció, kölcsönösség, kitartás, konszenzus. A nulladik K elve a köztudat figyelmének felhívása a közös, vagy gyakran előforduló iskolai problémákra.

 

1. Közösség

Ahhoz, hogy az érdekképviselet meggyökerezzen és hagyománnyá emelkedhessen nálunk, ezt nem lehet egyedül csinálni. Szükségünk lesz egy olyan lelkes emberekből álló csapatra, akik kommunikatívak és nyitottak az emberi kapcsolatok és konfliktusok békés rendezése felé. Ők lennének az Érdekvédelmi Bizottság.

Az Érdbiz tagjai a tanév elején egy rövid, élményalapú tréningen vennének részt, melyben elsajátítják az érdekvédelmi tevékenység alapjait. Ennek megrendezéséért a Kormány lenne felelős, a vállalkozó diákokkal, tanárokkal és az iskolához rendelt szociális munkással együttműködésben - ennek munkái már ebben a tanévben megkezdődnének, és nyáron folytatódnának a háttérben. A cél az lenne, hogy az idő múlásával az Érdbiz tagjai összetartó közösséggé formálódjanak. Egy ilyen projektben való részvétel nem csak a CV-ben mutatna jól, de annak sikere országos szinten is mintaadó lehet. (Ha már elitgimnázium...)

 

2. Kommunikáció

Jelenleg a legnagyobb akadálya az érdekképviselet megvalósításának a kommunikációs csatornák hiánya. Ha a DÖ valóban kíváncsi a diákok problémáira, ideje kinyitnia a fülét!

Tegyük nyilvánossá és hirdessük a DÖ elérhetőségeit! Helyezzünk ki levelek fogadására alkalmas dobozokat, legyen postaláda! Kommunikáljunk rendszeresen és személyesen az osztályok képviselőivel!

 

3. Kölcsönösség

Ha egy osztály vagy diák megosztja a problémáját az őket képviselő diákszervvel, az rendkívüli bizalomról tesz tanúbizonyságot. A Diákönkormányzatnak sohasem szabad visszaélnie ezzel a bizalommal. A diákok problémái mindaddig csak a diákra és a DÖ megfelelő szerveire tartoznak, amíg a diák nem kéri kifejezetten, hogy azt másokkal is megosszuk. (Az iskolai szintű, és nem konkrét diákokhoz köthető közügyek más elbírálás alá esnek.) Ez erkölcsileg és törvényileg is kötelező minden érdekképviseleti szervre, különösen a 18 év alattiak esetében. A diákok problémája nem válhat pletyka és rosszindulatú közbeszéd tárgyává!

Emellett az is fontos, hogy a konfliktusban érintett összes felet bevonjuk a párbeszédbe. Ha a konfliktusban egy vagy több tanár is érintett, a DÖ köteles meggyőződni arról, hogy a  diákokat nem éri retorzió azért, mert nyíltan kifejezik az igényeiket. Mindkét félnek írásba kell adnia a DÖ-nek, hogy kölcsönös tisztelettel fognak fordulni egymáshoz a párbeszéd során. Enélkül nem alakulhat ki őszinte és nyílt párbeszéd!

 

4. Kitartás

Ha a konfliktusban érintett felek megegyeztek a feltételekben, akkor az Érdekvédelmi Bizottság és a DÖ közvetítésével elindulhat a párbeszéd. A felek (legyenek azok diákok vagy tanárok) személyesen megosztják egymással problémáikat, igényeiket, szempontjaikat, és kölcsönösen megindokolják azt. 

(Kiváló példa, ha egy tanár a diákok szemében rendszeresen méltánytalan módszerrel osztályoz. A DÖ lehetőséget teremthet arra, hogy a diákok panasszal éljenek, a tanárok pedig pedagógiai érveléssel támasszák alá gyakorlatukat.)

A Bizottság feladata, hogy (a felek igénye szerint) elősegítsék a párbeszédet, megakadályozzák a vádaskodást, sárdobálást, moderálatlanságot, egyúttal biztosítsák a vélemények egyértelmű kifejezésre jutását. A párbeszéd sohasem könnyű és gyors folyamat, így fontos, hogy a DÖ kitartó legyen a kérdésben, ameddig ez ésszerű. Ne adjuk fel!

 

5. Konszenzus

A szempontok megvitatása után több kimenetel is lehetséges. Könnyen elképzelhető, hogy a felek maguk jutnak dűlőre egy adott kérdésben, és szabad elhatározásból konszenzus születik. Ha a felek felkérik és írásban megbízzák, maga a DÖ is dönthet a kérdésben, egyféle választottbíráskodással. Elsősorban azonban a felek megegyezésére törekszünk.

Ha semmilyen megoldás sem jut érvényre, és a problémában a DÖ közvetlenül nem tud további segítséget nyújtani, tanácsot adhat, hogy ki az illetékes, kihez lehet fordulni a továbbiakban.

 

A Diákönkormányzat elsősorban egy érdekképviseleti szerv. Itt az ideje, hogy visszataláljon a megfelelő útra. 

 

Kedves Diákok, értetek vagyunk, értetek dolgozunk!

Megjegyzések