12 órás focis móka E5VÖS módra

Eötvös Diák   

12 órás foci Eötvös Szellem Eötvösdiák pingpong tánc csapat társas chill busz

Egy év szünet után: 12 óra foci, 28 fiúcsapat, 10 lánycsapat, 2 bíró, 71 mérkőzés, körülbelül 230 gól, 1 sárga lap, 0 piros lap, 0 komolyabb sérülés, 9 másik tizenkét órás program, hajnali villámgyors pakolás a másnapi történelem verseny miatt, és a fiúöltözőt reggel takarító néni helyében sem lettem volna...

Kora este hat órakor vette kezdetét az egy év kihagyással újra megrendezésre kerülő, talán a legnépszerűbb össznépi Eötvösös program a tornacsarnokban, amelyben az egész éjszaka folyamán összesen körülbelül 350 diák (játékosok, szurkolók, programszervezők egyaránt) követte kisebb-nagyobb figyelemmel az eseményeket a 7-8-osok nyitómeccsétől egészen a 6:33-kor lefújt döntőig.

Idén is volt külön fiú és külön lány bajnokság, de 7-8-osok is összemérhették focitudásukat külön egymással. A fiúk a nemzetközi futballtornákról jól ismert 24 csapatos körmérkőzéses, majd egyenes kieséses szakaszos rendszer szerint játszottak, míg a 10 lánycsapat mindegyike 3 meccset játszott egymással és a két legjobb eredményt elérő csapat döntőzött. Itt külön kiemelném, hogy a hölgyek gyakran a férfiakat megszégyenítő mozdulatokkal cselezték ki egymást és lőttek gólokat, szórakoztatva ezzel a kora reggel fél hatkor is kitartóan szurkolóközönséget. A 7-8-osok külön bajnokságában a Füves pusztaság csapata nyert, a lányoknál az Aston Villa diadalmaskodott a Clubpingvin4ever felett, a fiúknál pedig az Önbizalomhiány győzte le a (talán a legnagyobb szurkolótáborral rendelkező) Más kávéház csapatát egy rendkívül izgalmas, ötfordulósra elhúzódó büntetőpárbajt követően, és nyerte meg ezzel az egész Tizenkét órás focit.

Mint személyes élmény meg kell említenem, hogy jómagam este tízre estem be a csapatunk második meccsére, összesen három meccset játszottam, közben pedig szurkolással, illetve szórakozással töltöttem az időm hajnalig, kihasználva a többi program nyújtotta lehetőségeket. Győztem pingpongban, néztem sorozatokat, táncoltam just dance-t egy jó kis Zámbó Jimmy remixre, no meg a Rasputin sem maradhatott ki, ráleltem a lelki békémre és a Nirvánára hajnali fél háromkor a Chill szobában jógaoktatás közben, társasjátékoztam Bödör Tanár Úrral, segítettem a rosszul lett barátomon, kapuskesztyűt kéregettem kölcsön, teáztam egy jót, és sokat szurkoltam a barátaimnak. Aludni viszont nem aludtam, csak a buszon hazafelé…

Idén is voltak gyönyörű gólok, hatalmas védések, de igen nagy potyák is. A hangos és (nekem) kis híján halláskárosodást okozó duda most sem maradhatott ki. Jó volt látni, hogy egész osztályok, sőt, osztályfőnökök szurkoltak a csapatuknak a hangjukat nem kímélve, tizenkét órán át kisebb-nagyobb megszakításokkal. Kiváló élmény volt, alaposan ki lehetett ereszteni a gőzt. Ezúton köszönném meg az összes résztvevő nevében a felügyelő tanárok munkáját, és a 10.B osztálynak a szervezést! Fárasztó műfaj ez a Tizenkét órás „őrület”, de megéri. Még akkor is, ha a nagyi másnapra meghív ebédre, és hétfőn három tézét írsz, meg le kell adnod két beadandót. Igazán lehetne egy évben kettő belőle!