Búcsúzik az elnök - Interjú Kammerman Lilla volt DÖ elnökkel

Eötvös Diák   

Interjú elnök 12 órás foci Ballagás Kormány Parlament DÖ Hétvége Eötvös Szellem HÖKI Szollár-kormány/szoszialisták

Hogyan értékeli a volt DÖ elnök kormányának tevékenységét? Exklúzív interjúnkból kiderül!

(Az eredeti cikk az Eötvös Diák LXX. évfolyamának 4. számában jelent meg Búcsúzik az elnök - Interjú Kammerman Lilivel címen)

Mi volt a csúcspontja a pályafutásodnak?

Én a 12 órás megmentését éreztem annak. Volt egy törés, az újság is eltemette a 12 órás focit. Nem tudtuk, hogy fog-e sikerülni, de volt felénk bizalom, azt hiszem ennek köszönhetjük. Rengetegen voltunk itt júniusban. Akkor azt éreztem, hogy bármi sikerülhet.

Mire vagy még büszke?

A pedagógus nap, a ballagási meglepetés, a kanapék, a házirend egyeztetések, hogy azokat végigültük, (ez egy nap az életemből), az E5N és a DÖ hétvégék. Mindenre igazából, amikor azt éreztem, hogy a DÖ keze van abban, hogy az Eötvös Szellem előbújik. A parlamenti ülésekre, mindig nagy létszámmal, és arra, amikor már olyan diákok is jöttek, és felszólaltak, akik egyébként nem voltak képviselők, nem lett volna kötelességük megjelenni, mégis azt érezték, hogy érdemes.

Minek a számlájára írod, hogy a kormányban lecserélődtek a tagok?

A lelkesedés, a szabadidő, a kihívás hiánya. Én mindig mondtam, hogy ez nem kötelező, ezt választották a kormánytagok. Szerencsére mindig volt elég elhivatott diák. Ez szerintem jót is tett, hogy mindig volt valaki, akinek ez új volt, és bizonyítani akart.

Hogy érezted magad?

Mindig máshogy. Néha nagyon fenn, néha nagyon lenn. Voltak céljaink, és azokat elértük, működik a rendszer. Most úgy tűnik, hogy egy rossz kormány pár év múlva ezt nem tudja lenullázni. Ez egy biztos alap, amire lehet majd építkezni.

Tudtad, hogy mire vállalkozol?

Persze. A gólya évemet a Szollár kormánynál töltöttem a Hökiben. Utána Bori nagyon sokat segített, előtte és közben is. Mátéval meg sok volt az őszinte beszélgetés. Bejött a papírforma, amire számítani lehetett ezek alapján. A kérdés az volt, hogy lehet-e mindemellett valami jót is kihozni belőle.

Megérte?

Teljes mértékben. Nekem ez rengeteget adott, jót, rosszat vegyesen. Olyan dolgokat, amiket nem hiszem, hogy egy átlag diák megtapasztal. Hálás vagyok érte.

Mit tanácsolsz a [jövő] nemzedékének?

Hát azt biztos üzenem,

“hogy ne szaggassák le a plakátokat.”

Tanácsolni pedig azt, hogy mindig legyen egy válasz, hogy miért csinálják, és hogy hova akarnak eljutni. Merjenek építkezni abból, ami van, és nagyot álmodni. Akkor minden rendben lesz.